#3. fejezet

- Utazz jól drágám! - mondta vigyorogva, majd rám csukta a csomagtartót. Ez teljesen megőrült?? 
- Harold! - üvöltöttem, miközben a csomagtartó belsején dörömböltem kezemmel, mely nem volt odabilincselve a csomagtartó belsejében lévő kampóhoz. 
- Nem hallom drágám. - ezzel feltekerte a rádiót és bömböltetni kezdte. Ezt nem hiszem el. Elmebeteg. Mégis mi a francot csináljak? Basszus Alexék... Van egy kis gond.Ha a chipen megnyomom a riasztó gombot, az fixálja a tartózkodási helyemet, így a központban rögzül, hogy éppen hol voltam mikor megnyomtam a gombot, így Alexék biztosan a maffia központjához mentek. Oké Lol nyugi. Mindent meg tudsz oldani, ennél nagyobb pácban is voltál már. Hát persze a telefon. Ezzel elővettem mobilomat, több kevesebb sikerrel, de csak sikerül, és tárcsáztam Alex számát.
- Lol hol a francban vagy? Már átnéztünk mindent, és bezártuk az egész bagázst egy raktár helységbe.
- Kisebb gondban vagyok, ugyanis az a barom brigád felbérelte Harryt. - sziszegtem.
- Azt a Harryt? És mégis most hol vagy? - kérdezte idegesen.
- Igen azt a Harryt, és ha én azt tudnám, akkor nagyon boldog lennék, ugyanis éppen a csomagtartójának kényelmeit élvezem ki.
- Istenem. - sóhajtott gondterhelten. - Jó akkor tartsd még egy kicsit, lenyomozzuk a telefonod, és utánad megyünk, csak kitartást.
- Próbálkozom, de siessetek.
- Oké. Megvannak a koordináták. Épp a Bath Road-on vagytok.
- Ne! Ugye nem!? Alex arra van a ...
- A Heathrow repülőtér. - fejezte be mondatomat.
- De ugye gépre nem akar tenni?
- Lol hogyan tenne már gépre? nyugodj meg nem lesz semmi.
- Jó, csak siessetek.
- Kitartás, sietünk. - ezzel letette.
Én ha egyszer kiszabadulok innen biztosan megölöm Harryt. Gondoltam egyet, és tárcsáztam Harry telefonszámát, reméltem, hogy ugyanaz a száma mint volt. Elégedetten könyveltem el, hogy telefonja ott csörög valahol mellette,  majd kisebb várakozás után felvette.
- Sajnálom, de semmiféle panaszt nem fogadunk el az utaztatással kapcsolatban. -  mondta, és szinte magam előtt láttam gúnyos mosolyát.
- Harry engedj ki innen! Mi a szarért nem ülhetek melletted?
- Talán mert sokkal jobb a hatása, ha nem tudod, hogy merre megyünk. - mondta.
- Harold, tudod, hogy asztmás vagyok, engedj ki! Alig kapok levegőt. Harry kérlek. - mondtam neki, majd a végén bevetettem a műsírást. - Ne csináld ezt Hazz. - szipogtam még mindig megjátszva. Nem mondott semmit, csak éreztem, ahogy lelassít, és kinyomja a telefont. Győzelem. Számat rágva nézelődtem ide-oda türelmetlenül az autó csomagtartójában, mikor kinyitotta annak ajtaját, és féloldalas vigyorral állt felettem.
- Rühellek Harold! - álltam fel hevesen, hogy arcába mondhassam, de nem kellett volna, mivel a kezem még mindig a kocsihoz volt bilincselve, így az hátra rántott, és visszaestem a csomagtartóba, míg ő gödröcskés mosollyal jót röhögött rajtam.
- Au! - sziszegtem, majd kezemhez kaptam, ugyanis a csuklóm elég nagyot rándult.
- Te nő! Hajolt mellém, míg én lábamat lógatva félig karba tett kézzel fújtatva ültem, és mérgesen méregettem. Fülemhez hajolt, miközben kinyitotta a bilincset, és zsebre csúsztatta.
- Még elrakom, hátha jó lesz valamire, ugyanis terveim vannak vele. - lehelete csiklandozta a fülem alatti bőrt, majd elégedett, és egyben perverz mosollyal felegyenesedett. Csuklómat nyomogattam, ugyanis még mindig nagyon fájt. Továbbra sem akartam Harryhez szólni, csak sértődötten néztem rá. Kezeit nyújtotta segítségképp, hogy felkeljek a csomagtartóból, de inkább puffogva néztem rá, majd segítség nélkül egyedül felálltam. - Ugye tudod, hogy szörnyű vagy? - nevetett, majd derekamnál fogva elvezetett az első ajtóig, kinyitotta, és megvárta, hogy beüljek. Csendben néztem ki az ablakon, a tájat fürkésztem, ami lényegében fákból, és rétekből állt. Harry beült mellém, majd beindította a motort, és egy mosollyal nyugtázta, hogy nem szólok hozzá.
- Egész úton ezt fogod csinálni? - nézett rám kérdőn, de továbbra is szótlanul bámultam ki az ablakon. - Gyerekes vagy. - mondta.
- Te pedig szánalmas... - mondtam flegmán.
- Ó most már hozzám szólsz?
- Ennyire ne örülj...
- Eszem ágában sincs.
- Hova megyünk? - kérdeztem.
- Belfastba. - mondta vállat vonva.
- Mi? Minek?
- Titok. - kacsintott rám.
- Harry Belfast vagy 9 órára van innen. - keltem ki magamból.
- És? - vigyorgott.
- És?! Délután 5 óra van mégis hol akarsz aludni?
- Az autóban.
- Ezt te sem gondolod komolyan. 
- Miért mi bajod van az autóban alvással?
- Nem fogok veled együtt éjszakázni! Álljunk meg egy vendéglőnél, vagy egy motelnál, de én nem vagyok hajlandó autóban aludni.
- Mi bajod van? Megvan? Vagy mégis mi a bajod?
- Te Harry. Leszámítva téged egészen jól érzem magam.
- Elég hisztis vagy. - forgatta meg szemeit
- Mit akarsz velem csinálni? Ki fogsz nyírni? - néztem rá lenézően.
- Ugyan. Csak ha kiérdemled. - mondta vigyorogva, majd jobb kezét combomra helyezte.
- Vidd innen. - sziszegtem fogaim közt, majd lelöktem a kezét. Erre ő csak elmosolyodott.

***
- Jó napot! Egy két ágyas szobát szeretnénk. - mondta rekedtes hangján Harry a recepciósnak.
- Sajnálom, de már csak egy nászutas lakosztályunk van. - mondta a nő, mire én felnevettem. Annyira jellemző...
- Az csak fokozza az izgalmakat. - mosolygott Harry, és elvette a szoba kulcsait, majd felsétáltunk az emeleti lakosztályba. Amint benyitottunk lefagytam. Az ágyon rózsaszirmokból volt kirakva egy szív, kis ledekkel világító lámpák tették hangulatossá a szobát. Harry egy hosszabb nevetéssel reagált az elénk terülő látványra.
-Ez most komoly? - néztem végig a szobán.
- Jaj drágám milyen jó, hogy nem akartad velem tölteni az éjszakát. - vigyorgott perverzen.
- Elmegyek letusolni. Ne aggódj, nem fogok megszökni. - néztem rá, majd bementem a fürdőbe, és előkaptam telefonomat. Írtam egy SMS-t Alex-nek, hogy ne jöjjenek, mert este simán meg tudok szökni. Levettem a ruháimat, és beálltam a zuhany alá, majd egy 10 perces zuhany után kijöttem, bugyimat és melltartómat felvettem, majd visszamentem a hálóba Harryhez. Csak egy boxer volt rajta, 3 év után újra láthattam izmos felsőtestét. Önkéntelenül is elmosolyodtam.
- Nagyon szexi vagy. - mért végig, én pedig csábítóan ránéztem, majd lassan elindultam fel, és megálltam közvetlenül előtte. Még egy lépéssel közelebb mentem hozzá, majd füléhez hajoltam.
- Annyira hiányoztál. - suttogtam, és ajkaimmal súroltam a füle alatti érzékeny bőrt.
- Tudtam, hogy nem tudsz ellenállni majd. - vigyorgott, és vállamat kezdte puszilgatni. Ujjaimmal végighúztam felsőtestén, majd belemarkoltam boxere rejtekébe, mire ő felnyögött.
- Tudtam, hogy beveszed. - nevettem rá, majd elhúzódtam tőle, és befeküdtem a franciaágyba. - Jó éjt Harry. - kacsintottam rá. - Ja. És te alszol a földön. - nevettem amolyan győztes mosollyal, és lekapcsoltam az éjjeli lámpát.